Magyar Péter Tisztítótűz-műveletet hirdetett a parlamentben: jön a vagyonvisszaszerzési hivatal és a Sulyok Tamást is érintő alaptörvény-módosítás

Magyar Péter hétfőn 13 órától tartotta parlamenti felszólalását, amelyet előzetesen saját bevallása szerint eddigi legfontosabbjaként kommunikált. Magyar a közösségi oldalán „a bábok eltávolításáról” és egy „+ még valamit” meglepetésről is írt, a felszólalás pontos részleteit a parlamenti ülés napirendjének ismertetése után pontosították.

A rendkívüli parlamenti ülés napirendjén a vagyonvisszaszerzés és az alaptörvény-módosítás mellett médiatörvény-módosítás, valamint az uniós források hazahozatalát célzó jogszabálycsomag is szerepel. A kormány a vagyonvisszaszerzési hivatalt a korrupcióellenes program központi elemeként kezeli, a javaslatot végül rendkívüli parlamenti eljárásban tárgyalják a tervezett hosszabb társadalmi egyeztetés helyett. A hétfői ülést megelőzően rendkívüli kormányülést tartottak.

A hét más fejleményei közül Vitézy Dávid a múlt héten jelentette be a fizetésképtelenné vált Dunakeszi Járműjavító újraindítását, a honvédségnél megkezdődött az alakulatok hagyományos neveinek és a katonai identitás visszaállítása, új vezérigazgató került az Államadósság-kezelő Központ élére, és három helyettes államtitkári kinevezés is történt. Kedden a kormányfő Gödöllőn fogadja a V4-partnereket az együttműködés újraindítása céljából, a héten pedig folytatódik a Sulyok Tamás helyzetéről szóló vita, és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szombaton nyílt levélben kért egyeztetést a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás tervezett módosításáról.

Hírháttér

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a Magyar Péter vezette kormány korrupcióellenes programjának egyik központi eleme; célja a korábbi kormányzati ciklusokból származó vitatott magánvagyonok visszaszerzése, és a kormány prioritásai közé sorolta. A hivatalról szóló jogszabályjavaslatot eredetileg társadalmi egyeztetésre szánták, végül a parlamenti beterjesztés és rendkívüli ülés mellett döntöttek. A közjogi méltóságok – köztük a köztársasági elnök – helyzetét rendező alaptörvény-módosítás régóta napirenden van, és a héten ismét a parlamenti vita középpontjába került.