Az MNB adja ki a szerződéseit a Transparency Internationalnak, NAIH-beavatkozás után változott a álláspont

Röviden

• Az MNB august 21-én tagadta az adatkiadást, augusztus 25-re már összegyűjti a szerződéseket
• Péterfalvi Attila NAIH-elnök jogi indoklással ért el fordulatot
• Varga Mihály most azt vallja, az MNB máshogy értelmezi a jogszabályokat
• Az ügyben alkotmánybírósági precedens is van: az MNB közpénzzel gazdálkodik

A Transparency International Magyarország augusztus 21-én fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), miután az MNB megtagadta a közérdekű adatok kiadását. A civil szervezet a 2025. óta megkötött, ötmillió forintot meghaladó szerződések részleteit kértte. Az MNB azzal érvelt, hogy nem minősül költségvetési szervnek, így nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség, habár egy korábbi alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a jegybank közpénzzel gazdálkodik.

Varga Mihály hétfőn közölte, hogy az MNB már máshogy értelmezi a jogszabályokat, és elkezdte összegyűjteni a kért adatokat a Transparency International számára. A hatóság eljárása még folyamatban van, de a jegybank kooperatívvá vált.

A fordulat jelentőségét az is növeli, hogy az MNB pénzügyi stabilitásért felelős független szervezet, amelynek szerződései különösen érzékeny információkat tartalmaznak. A Transparency International a korrupcióellenes fellépés részeként kéri rendszeresen a közpénzzel gazdálkodó intézmények szerződési adatait.

Hírháttér

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a magyar adatvédelmi felügyeleti hatóság, amelynek elnöke Péterfalvi Attila 2019 óta. A Transparency International Magyarország a korrupcióellenes fellépésben ismert civil szervezet, amely rendszeresen nyújt be közérdekű adatigényléseket közpénzzel gazdálkodó intézményeknél. Az MNB független központi bank, amelynek vezetője Varga Mihály 2023 óta. Az alkotmánybíróság korábban határozta, hogy az MNB közpénzzel gazdálkodik, ami alapja a közérdekű adatok kiadásának kötelezettségének.