Győr közgyűlése egyhangúlag indít alkotmányjogi panaszt a szolidaritási hozzájárulás ellen
A győri közgyűlés hétfőn egyhangúlag megszavazta, hogy a város alkotmányjogi panaszt nyújjt be a központi költségvetésbe fizetendő szolidaritási hozzájárulás miatt. A tét 13,1 milliárd forint, ami Pintér Bence polgármester szerint felülmúlja a város pénzügyi teherbíró képességét.
Röviden
- Összeg: 13,1 milliárd forint ebben az évben
- Indoklás: tartalékok kimerülése, jövő évi költségvetés veszélye
- Jogi alap: önkormányzati vagyonvédelem és költségvetési egyensúly jogának megsértése
A rendkívüli közgyűlésen Pintér Bence rámutatott: ha a kivetett összeg egészét be kell fizetni, a város „feléli a tartalékait, jövőre pedig nincs tovább”. Az önkormányzat szerint a hozzájárulás megszegi az önkormányzati vagyonvédelmet és a költségvetési egyensúly jogát, ezért fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
A szolidaritási hozzájárulás 2024-ben vezették be, hogy a gazdagabb önkormányzatok részvételével támogassák a hátrányosabbak feladatait. Győr most az első nagyobb város, amely jogorvoslati úton kéri az eljárás megállítását és az alapvető jogok megsértésének megállapítását.
Az Alkotmánybíróság döntése precedenst teremthet más érintett önkormányzatok számára is. Ha a panaszt elutasítják, Győrnek a laktető anyagi nehézségekbe fulladnia kellene, ha pedig helyt adnak, a központielosztási rendszer átalakulását kényszerítheti.
Hírháttér
A szolidaritási hozzájárulás 2024-ben került bevezetésre Magyarországon, célja a gazdagabb önkormányzatok erőforrásainak újraelosztása a hátrányosabbak felé. Az alapvető jogok között az Alkotmány 36. §-a garantálja az önkormányzatok vagyonvédelmét és a költségvetési egyensúly jogát. Győr az első megyeszékhelyi város, amely ezt az eszközt jogorvoslati úton támadja, így az Alkotmánybíróság döntése irányadót adhat más érintett önkormányzatok számára is.