Az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását

Röviden

• A törvény kihirdetése után 30 napon belül választják ki a hivatal vezetői testületét.
• A Tisza Párt kampányigérete valósul meg, de civil szervezetek és ellenzék élesen kritizálják a javaslatot.
• Az ellenzék az ÁVH-hoz hasonlítja az új hatóságot, a kormánypártak hatékony vagyonvédelemre számítanak.

Az Országgyűlés 2026. július 28-án megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását megelőző törvényjavaslatot.

A hatóság létrehozása a Tisza Párt egyik központi választási ígéretét valósítja meg; a párt szerint a közvagyon védelme és a korrupcióval megszerzett vagyonvagyonok visszaszerzése célja. A javaslatot több civil szervezet élesen bírált, az ellenzéki pártok pedig a kommunista ÁVH-hoz hasonlították, féltve a hatalomkoncentrációt és a jogállamiság kockázatát.

A törvény most a Köztársasági Elnökhöz kerül kihirdetésre, utána indul a vezetői eljárás. A kormánypártok remélik, hogy az új hatóság hatékonyabbá teszi a vagyonvédelmet, a kritikusok viszont aggályt fejeznek ki a függetlenség és a szabályozási keretek hiánya miatt.

Hírháttér

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egy új, parlamenti irányítás alá tartozó szervezet, amelynek feladata a közvagyon védelme, a korrupcióval megszerzett vagyonok visszaszerzése és a vagyonvédelmi eljárások koordinálása. A Tisza Párt 2026-os választási kampánya során tette közzé a létrehozási tervet, és a kormányváltás után a jogalkotási prioritások közé sorolta. Kritikusok – több civil szervezet és az ellenzéki pártok – a hatóság extended hatásköre, a vezetői megválasztás politizálhatósága és a történelmi előadók (ÁVH) utalása miatt vetik fel az aggályaikat. A törvény mostantól a kihirdetést és a vezetői eljárást várja.