Több mint tízezer sertést ölnek le a sertéspestis miatt egy vajdasági telepen

Röviden

• A fertőzést egy vajdasági sertéstelepen azonosították, nem pedig országszerte több helyen.
• A gazdát kártalanítják, de a telep 6-12 hónapig nem tenyészthet újra sertést.
• A kór korábban Magyarországon is megjelent, így a szerbiai kitörés közvetlenül érintheti a határ menti magyar gazdaságokat.

A vírust egy vajdasági sertéstelepen azonosították, és a szerb agrárhatóság azonnal elrendelte az állomány felszámolását. A kártalanításról a kormány gondoskodik, cserébe a gazdaság féléves-egyéves moratóriumot kap az újratelepítésre.

A fertőzés azért érzékeny pont, mert a kór korábban már Magyarországon is megjelent, és a szerbiai kitörés a határ menti régióban növeli a magyar gazdák járványveszélyét is.

Az afrikai sertéspestis jelenleg több mint hetven országban van jelen, köztük tizenhat uniós és európai államban. A vírus a házi sertésekre és a vaddisznókra egyaránt veszélyes, emberre nem, de a telepek felszámolása komoly gazdasági károkat okoz.

Hírháttér

Az afrikai sertéspestis (ASP) rendkívül ellenálló, vérzéses lázzal járó vírusos megbetegedés, amely a házi sertések és a vaddisznók számára szinte mindig végzetes, emberre azonban ártalmatlan. A betegség az elmúlt évtizedben Délkelet-Ázsiából indult európai terjedésnek, és 2026-ra már több mint hetven országban, köztük tizenhat európai államban jelen van. Szerbiában az állategészségügyi hatóság a kitörést fertőzött telep teljes felszámolásával és a telepek ideiglenes zárlatával kezeli, a gazdákat pedig állami kártalanítás illeti meg.