Hegseth: az iráni háború eddigi költsége 37,5 milliárd dollár, további milliárdokat kér a konggresztól

Röviden

• A kért plusz forrás összege 67–95 milliárd dollár között változik a források szerint.
• A kongresszusi meghallgatás feszült volt, mindkét párt képviselői kérték a hatásköri jogalapokat.

Hegseth szerdai kongresszusi meghallgatáson tette közzé a költségbecslést, amely szeptember végéig terjed. Az összeg – 12 billió forint – kb. kétszer annyi, mint Magyarország egy hónapban termel, és a HVG számításai szerint a land két havi GDP-jéhez képest is magasabb. A hadügyminiszter szerint a meglévő keretek kimerülnek, ezért azonnali pótlékra van szükség.

A kért plusz összegről a források eltérő számokat neveznek: a HVG 67 milliárd dollárról ír, a G7 (Telex) 95 milliárd dollárról, a 444 pedig 70 milliárd dollárról. A különbség abból fakadhat, hogy Hegseth több szakaszban, különböző célokra (pl. lövedékek, logisztika, bázisok karbantartása) kért engedélyezést.

A meghallgatás feszült hangvételű volt: a képviselők mindkét pártjáról kritizálták, hogy a háborús határozat nélküli kongresszusi jóváhagyás, és a költségvetési átláthatóság hiánya miatt nehéz ellenőrizni a kiadásokat. A fehérház eddig nem adott ki hivatalos összefoglalót a pontos összegről.

Az iráni konfliktusban az USA január óta részvétellel járul hozzá az izraeli–iráni ütközetek lelassításához, de a közvetlen amerikai hadműveletek – légicsapások, tengerparti blokádok – költségei most válnak elsőként nyilvánossá. A kongresszus döntése a plusz pénzről szeptemberben várható.

Hírháttér

Az USA és Irán közötti feszültség 2024 tavaszán Dramai után fokozódott, amikor Teherán rakétatámadást indított Izraellel. Washington ekkor rendezte el első közvetlen katonai beavatkozását a régióban a második világháború óta. Pete Hegseth, a Trump-kormány hadügyminisztere, a kongresszus korábbi tagja, szigorú hadi kiadásvezérlés híve, de most a végrehajtó hatalom nevében kéri a rugalmas finanszírozást. Az amerikai alkotmány szerint a háború kidolgozása a kongresszus jogköre, de az elmúlt évtizedekben a prezidentek gyakran a 2001-es AUMF (Authorization for Use of Military Force) jogalapra hivatkoztak. A jelenlegi kérelem egy új, konfliktusspecifikus engedélyezést céloz meg.