Donald Trump amerikai elnök a kétnapos NATO-csúcs utolsó napján arra utasította Scott Bessent pénzügyminisztert, hogy szakítsa meg az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatait Spanyolországgal. Az elnök szerint Madrid „szörnyű partner”, mert nem járult hozzá amerikai katonai bázisok létesítéséhez az iráni konfliktus idején.
Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, miután három olajszállító hajót ért támadás a Hormuzi-szoros térségében. A fejlemény azért súlyos, mert a szoros a világ kőolajforgalmának mintegy ötödét bonyolítja, és az incidens a tűzszüneti megállapodás körüli feszültséget is felszítja.
Pósfai Gábor belügyminiszter a Terrorellenes Koordinációs Bizottság javaslata alapján magasról közepesre mérsékelte a terrorfenyegetettségi szintet Magyarországon. A döntést azzal indokolták, hogy a korábban elrendelt szigorúbb biztonsági intézkedések fenntartása a jelenlegi helyzetben már nem indokolt.
Az amerikai alelnök szerint nagy előrelépés történt az amerikai-iráni tárgyalások első fordulójában. A közvetítők szerint a felek a libanoni harcok forródrótjáról is megegyeztek Svájcban.
Legalább 54 ember megsérült és 18 eltűnt a katari Rász Laffan-i cseppfolyósítottföldgáz-feldolgozó telepen történt robbanásban. A baleset a világ legnagyobb LNG-exportközpontjának újraindítása közben történt, és ismét működési zavart okozott a globális gázellátás egyik kulcsszereplőjénél.
Az Egyesült Államok és Irán vasárnap Svájcban, Katar és Pakisztán közvetítésével tartották meg a tárgyalások első fordulóját, a közvetítők biztató előrelépésről számoltak be. A felek célja, hogy 60 napon belül megegyezzenek az atomprogramról szóló végleges megállapodás alapelveiről.
Donald Trump amerikai elnök durva fenyegetést intézett Iránhoz a svájci amerikai-iráni tárgyalás idején, JD Vance alelnök viszont „nagy előrelépésről” számolt be. Az üzenet egyik célja az volt, hogy erősítse az amerikai küldöttség tárgyalási pozícióját a Hormuzi-szoros sorsáról és a nukleáris programról szóló egyeztetésen.
Az iráni külügyminisztérium szerint Donald Trump amerikai elnök és Maszúd Pezeskian iráni elnök akár már csütörtökön aláírhatja a háborút lezáró megállapodást. A kiszivárgott 14 pontos terv rögzíti, hogy Irán megnyitja a Hormuzi-szorost, és vállalja, hogy nem fejleszt atomfegyvert.
Irán 2026. június 20-án bejelentette, hogy újra lezárja a Hormuzi-szorost, mivel szerinte az Egyesült Államok és Izrael megsértette a tűzszüneti megállapodást. A döntés azonnali hatással lehet a globális olajárakra és a világkereskedelemre.
Az iráni Forradalmi Gárda szombaton dróntámadást indított Bahrein ellen, és a Hormuzi-szorosban is újabb hajót ért találat a szoros lezárása óta tartó feszültség közepette.
JD Vance amerikai alelnök lemondta svájci útját, így a tervezett amerikai–iráni szándéknyilatkozat péntekre tervezett aláírási ceremóniája elmarad. A lépést az váltotta ki, hogy az előzetes megállapodás aláírása után megakadt a lendület a végleges megállapodás körül.
Iráni tankerhajók futottak ki az Ománi-öbölbe, miután Donald Trump amerikai elnök elrendelte az iráni kikötők elleni tengeri blokád feloldását. Ez lehet Irán első nyersolajexportja az elmúlt két hónapban, és jelzés a korábban lezárt tengeri zóna újranyitásáról.
Az Egyesült Államok a közeljövőben ismét életbe léptetheti az orosz olajra vonatkozó szankciókat, miután lezárult az iráni háború. A lépés jelentős nyomást gyakorolna Oroszországra és az ukrajnai háború kimenetelére is kihatással lehet.