Izland elutasította az EU-csatlakozási tárgyalások újranyitását

Röviden

• 52,5% szavazott a tárgyalások ellen, 47,5% mellettük
• Fő érvek: halászati jogok, forint-megőrzés, vidéki elégedetlenség
• Az EU tiszteletben tartja a döntést, EGT-kapcsolatokat fenntartja
• A referendum hatása: hosszabb ideig nincs csatlakozási perspektíva

Az izlandi népszavazás eredményét az uniós intézmények tiszteletben tartják, és hangsúlyozták, hogy a meglévő együttműködés, különösen az Európai Gazdasági Tér (EGT) keretei megmaradnak. A válaszadóknak több mint fele a halászati kvóták megőrzése, a saját pénzmegőrzés és a vidéki területek bizalmatlansága miatt szavazott a tárgyalások ellen.

A referendummal Izland második alkalommal is elutasította az EU-csatlakozás iránti politikai vágyat: 2013-ban a kormány már megszüntette a tárgyalásokat, most a választók zárta le a kérdést. Az eredmény várhatóan fékezi az uniós bővítési politikának a severnyi irányban mutató lendületét.

Izland az EGT-n keresztül továbbra is részt vesz az uniós belső piacán, és a Schengen-terület tagjaként nyitott határokat tart fenn. A brüsszeli hivatalok szerint a döntés nem változtatja meg a gyakorlati együttműködés minőségét.

Hírháttér

Izland 1994 óta az Európai Gazdasági Tér tagja, ami biztosítja a négy alapvető szabadság (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő) szabad áramlását az EU-val. Az ország 2009-ben indított csatlakozási tárgyalásokat, de 2013-ban a 그때i kormány felfüggesztette őket. A mostani népszavazás a tárgyalások újranyitásáról szólt, nem a tagságról közvetlenül. Az EGT-kapcsolat és a Schengen-tagság gyakorlati integrációt biztosít teljes tagság nélkül.