Izland elutasította az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását

Röviden

• Végleges eredmény: 52,8% nem, 47,2% igen
• Fő érvek: halászati jogok megőrzése vs. alacsonyabb infláció és euró-stabilitás
• EU tiszteletben tartja a döntést, EGT és Schengen együttműködés változatlan

A szombati népszavazáson a szavazók 52,8 százaléka mondott nemet az egyeztetések folytatására, míg 47,2 százalék támogatta volna azokat – jelentették be a hatóságok. Az ellenzők fő érve a halászati vizek védelme volt, a támogatók pedig az alacsonyabb infláció, kamatlábak és az euró stabilitása mellett érveltek.

Az uniós intézmények tiszteletben tartják a döntést, és hangsúlyozták, hogy a meglévő együttműködés, különösen az Európai Gazdasági Tér (EGT) keretei megmaradnak.

A referendummal Izland második alkalommal is elutasította az EU-csatlakozás iránti politikai vágyat: 2013-ban a kormány már felfüggesztette a tárgyalásokat, most a választók zárta le a kérdést. Az eredmény várhatóan fékezi az uniós bővítési politikának az északi irányban mutató lendületét.

Izland az EGT-n keresztül továbbra is részt vesz az uniós belső piacán, és a Schengen-terület tagjaként nyitott határokat tart fenn. A brüsszeli hivatalok szerint a döntés nem változtatja meg a gyakorlati együttműködés minőségét.

Hírháttér

Izland 1994 óta az Európai Gazdasági Tér tagja, ami biztosítja a négy alapvető szabadság (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő) szabad áramlását az EU-val. Az ország 2009-ben indított csatlakozási tárgyalásokat, de 2013-ban a kormány felfüggesztette őket. A mostani népszavazás a tárgyalások újranyitásáról szólt, nem a tagságról közvetlenül. Az EGT-kapcsolat és a Schengen-tagság gyakorlati integrációt biztosít teljes tagság nélkül.