Magyarország nem támogatja az ukrán–moldovai csatlakozási gyorsítópálya következő szakaszát

Röviden

• A magyar kormány egyedüliként nem támogatta az EU közös dokumentumát Ukrajna és Moldova csatlakozásáról.
• A vétó nem érintette az első tárgyalási klaszter megnyitását, de a hat ukrán tárgyalási fejezet megnyitását és a gyorsított eljárást a kormány továbbra is ellenzi.
• A huszonhat másik tagállam levélben próbálja nyomás alá helyezni Budapestet.

A Politico brüsszeli tudósítása szerint Magyarország a júniusi csúcson egyedüli tagállamként nem támogatta azt a közös uniós dokumentumot, amely Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak következő szakaszát készítené elő. Bár a magyar képviselet nem gördített akadályt az első tárgyalási klaszter megnyitása elé, a kormány továbbra sem támogatja a folyamat gyorsított ütemű előrehaladását.

Magyar Péter a csúcs előtt jelezte: kormánya ellenzi mind a hat ukrán tárgyalási fejezet megnyitását, és a gyorsított csatlakozási eljárást sem támogatja. A magyar kormány emellett a hétéves uniós költségvetés tervezetét is blokkolta, amíg nem születik döntés a magyar agrártámogatások kiegészítő forrásairól.

A fennakadás miatt huszonhat tagállam levélben fordul az EU vezetőihez, hogy közös nyilatkozatban szólítsák fel Ukrajnát a csatlakozási reformok felgyorsítására, valamint a kisebbségi és a háborús jogállási feltételek teljesítésére. A magyar kormány egyelőre nem jelezte, hogy csatlakozna-e ehhez az állásfoglaláshoz.

A Portfolio uniós forrásokra hivatkozva azt írja: a brüsszeli lap értékelése szerint a magyar vétó ismét rávilágított arra, hogy az EU kül- és szomszédságpolitikájában egyetlen tagállam is képes blokkolni az egységes fellépést, és a magyar–ukrán viszony azóta sem rendeződött, hogy Budapest a háború kitörése óta több ügyben is szembement az uniós főárammal.

Hírháttér

Magyar Péter 2026-os kormányváltása óta Budapest több uniós döntésnél is jelezte, hogy Ukrajna gyorsított felvételét nem támogatja, és a hétéves költségvetéssel kapcsolatban is feltételeket szabott. Az EU külpolitikájában a csatlakozási kérdések egyhangú döntést igényelnek, ezért egyetlen tagállam vétója is elég az egységes fellépés megakadályozásához. A brüsszeli lapok rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a magyar álláspont eltér a tagállamok többségétől, a magyar–ukrán viszony pedig a háború kitörése óta több ügyben is szembement az uniós főárammal.