Sulyok Tamás aláírta a miniszterelnöki ciklust korlátozó alaptörvény-módosítást

Sulyok Tamás jelezte: a miniszterelnöki ciklus két teljes ciklusra, azaz nyolc évre szűkítését nem tartja indokoltnak, és a visszamenőleges hatályú jogalkotással sem ért egyet, de az alaptörvény-módosítást végül jogszerűnek ítélte, ezért hitelesítette. A döntéssel lényegében cáfolta a Fidesz korábbi, a visszamenőleges jogalkotásra építő alkotmányossági érveit.

A parlament a fizetésekről szóló törvénymódosítást és a miniszterelnöki ciklust korlátozó alaptörvény-módosítást hétfőn fogadta el. A „lex Orbánnak” is nevezett szabály értelmében ugyanaz a személy nem töltheti ki a harmadik kormányfői ciklust, így Orbán Viktor – aki 2010 óta tölti be a posztot – a következő, 2026-os választás után nem lehet újra miniszterelnök.

Az aláírás azért is politikailag érzékeny, mert a módosítást az államfő nyilvánosan is bírálta: a nemzetközi gyakorlattól eltérőnek nevezte, és arra szólította fel a közéleti szereplőket, hogy az alaptörvény védelmét a mindennapokban is vállalják. A aláírással a törvény kihirdethető, és a 2026-os választás után hatályba léphet.

Hírháttér

A miniszterelnöki ciklus korlátozásáról szóló alaptörvény-módosítást a magyar Országgyűlés 2026 júniusában fogadta el. A javaslat célja, hogy egyetlen politikus se halmozhatja a kormányfői tisztséget több cikluson át; a visszamenőleges hatály miatt közvetlenül Orbán Viktor érintett, aki 2010 óta folyamatosan miniszterelnök. A köztársasági elnök alkotmányossági vétójoga formálisan lehetőséget adott volna az aláírás megtagadására, de Sulyok Tamás a jogi megalapozottság hiányára hivatkozva nem élt vele.