Klasszhírek

Az USA válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen a Hormuzi-szorosnál történt hajótámadások után

Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, miután három olajszállító hajót ért támadás a Hormuzi-szoros térségében. A fejlemény azért súlyos, mert a szoros a világ kőolajforgalmának mintegy ötödét bonyolítja, és az incidens a tűzszüneti megállapodás körüli feszültséget is felszítja.

Megjelent: Frissítve:

Röviden

  • Az olajszállítók elleni támadást Irán nem vállalta magára.
  • Az ENSZ a korábbi hajótámadás miatt ideiglenesen felfüggesztette a tengerészek evakuálását a térségben.

Az amerikai lépést az Egyesült Államok válaszadásként kommunikálja, jelezve, hogy a nyitott hajózási garanciát fegyveresen is hajlandó megvédeni.

A mostani események közvetlen előzménye, hogy csütörtökön egy szingapúri zászló alatt közlekedő konténerszállító parancsnoki hídját dróntámadás érte az ománi partok közelében. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) a támadás miatt ideiglenesen felfüggesztette a térségben rekedt tengerészek evakuálását. Donald Trump amerikai elnök akkor közölte, hogy a szoros továbbra is nyitva áll a kereskedelmi forgalom előtt, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a „puszta erő" pozíciójából tárgyal Iránnal.

A fegyveres incidensek összefüggésben állnak a június 20-án bejelentett iráni zárlattal, amelyet Irán az állítólagos izraeli tűzszüneti szerződésszegésre hivatkozva hozott nyilvánosságra. Washington és Izrael ezt az állítást következetesen visszautasította, JD Vance alelnök pedig megerősítette, hogy a szoros nyitva van. Az amerikai–iráni közvetlen egyeztetések június 21-én, feszült hangulatban indultak újra Svájcban, és Vance végül nem is utazott el a megbeszélésre.

Hírháttér

A Hormuzi-szoros a Perzsa-öblöt az Arab-tengerrel összekötő, stratégiailag az egyik legfontosabb tengeri szűkület, amelyen a világ kőolajforgalmának mintegy ötöde halad át, ezért bármilyen korlátozás azonnal érezteti hatását a globális energiaárakban. Az Egyesült Államok és Irán között 2026 tavaszán indultak újra a közvetlen nukleáris és regionális biztonsági tárgyalások, amelyekbe a háttérben Izrael is bekapcsolódik. A júniusban bejelentett iráni zárlat és a zárlatról szóló eltérő kommunikáció szorosan összefügg az állítólagos iráni–izraeli–amerikai tűzszüneti szerződésszegéssel: Irán a megállapodás megsértésére hivatkozva jelentette be a zárlatot, míg Washington és Izrael ezt visszautasítja.

Források