Trump elutasította Irán háborús kártérítési igényét, emelkedett az olajár és az amerikai hozam

Röviden

• Trump ellenkövetésekkel fogadta Irán kártérítési igényét, a Hormuzi-szoros megnyitása távolabb került.
• Az olajár (brent) és az amerikai államkötvények hozama keddre emelkedett a piaci reakcióban.
• Irán öt feltételt nevezett meg, köztük kártérítést és szankciósfeloldást; Omán közvetítésére hivatkozott.

Kedd reggel az európai kereskedésben a brent olaj árán és az amerikai tízéves kormányzati kötvények hozamán is emelkedés mutatkozott, miután a Fehérház bejelentette: Trump elutasítja Irán kártérítési igényét, és helyette saját, szigorúbb feltételeket tűz ki a szoros újranyitásához. Az amerikai elnök szerint Iránnek először kell megállítania a regionális proxypárharcokat, feloldania a rakétaprogramját, és engedélyeznie a teljes átláthatóságot, mielőtt bármilyen tárgyalás megkezdődhetne a Hormuzról.

Irán külügyminisztére szombaton még öt feltételt nevezett meg a részleges újranyitáshoz, köztük az amerikai támadásokért fizetendő kártérítést, a fenyegetések megszüntetését, a szankciók feloldását és a befagyasztott vagyonok felszabadítást; Teherán azt is jelzte, hogy a megvalósítás Omán közvetítésével is lehetséges Washington közvetlen részvétel nélkül. Az amerikai oldal eddig nem adott hivatalos választ az iráni ötpontú csomagra, a Fehérház álláspontja szerint a szoros szabadsága nem vehető alá előfeltételekkel.

A következő napokban Witkoff Steve, a Fehérház közeli megbízottja várható látogatása a régióban, amely újraindíthatja a közvetett diplomáciát. A svájci tárgyalások legutóbbi meghibásodása és a Forradalmi Gárda dróntámadásai Bahrein ellen azonban tovább növelték a bizalmatlanságot.

Hírháttér

A Hormuzi-szoros a világ legfontosabb olajszállítási útvonalának szűk keresztmetszete, amelyen a globális nyersolaj-forgalom körülbelül ötezer százaléka halad át. Irán a múltban is nyomásgyakorlásként korlátozta vagy lezárta a szorost, legutóbb 2019–2020-ben. Az amerikai–iráni kapcsolatok 2018-as atommegállapodás-kilépés óta feszültek, a szankciók és a regionális proxypárharcok (Jemen, Libanon, Szíria) folyamatosan generálnak konfliktusokat. A svájci tárgyalások az egyik legutóbbi közvetlen diplomáciai csatorna volt, amelyek most a legutóbbi eseményekkel együtt újra megkérdőjelezték a deeszcaláció esélyeit.